Home Iszlám Hittan A hat alap: kik Allah pártfogoltjai

A hat alap: kik Allah pártfogoltjai

2011. január 14.

A hat alap: kik Allah pártfogoltjai

A dicsőség Allahot illeti, és áldás és békesség azzal a prófétával, aki után nem lesz más.

A legalapvetőbb és legfontosabb, amit egy muszlimnak meg kell ismernie hat alaptétel, amit a magasztos Allah az Írásában és a Próféta – Allah dicsérje és üdvözítse – Szunnájában világossá tett. Eddig négyről beszéltünk, most pedig az ötödik alap következik, ami arról szól, kik Allah pártfogoltjai, kiválasztottjai és támogatottjai. És elmondjuk azt is, mi a különbség az igaz- és az álpártfogoltak között, akik valójában Allah ellenségei. Ők a képmutatók és a bűnös emberek. Allah a magasztos mondta: (Ha szeretitek Allahot, kövessetek engem, Allah is megszeret titeket) Korán, 3: 31. És azt: (Ó ti, akik hívők lettetek! Ha valaki elhagyja a vallását közületek nem lesz Allah kárár semmiben, majd hoz Allah egy másik népet, amely szereti Őt, és amelyet Ő is szeret. Alázatosak a hívőkkel, kemények a hitetlenekkel. Harcolnak Allah útján és nem tartanak a szidalmazók feddésétől.) Korán, 5: 54. És azt: (Allah pártfogoltjainak bizony nem kell sem félniük, sem szomorkodni nem fognak) Korán, 10: 62. Majd a legtöbben, akik tudósnak vallják magukat, és a muszlimok útmutatójának, és a vallás őrzőjének, odáig jutottak, hogy a pártfogoltság eléréséhez el kellett hagyniuk a küldöttek követését. Aki pedig követi őket, nem lehet pártfogolt. Ugyan így a dzsihádot is el kellett hagyniuk, de aki dzsihádba megy, az nem tartozhat közéjük. A hitet és az istenfélelmet is el kellett hagyniuk, mert aki hívő, az nem tartozhat közéjük.

Ám a valóságban a Könyörületes pártfogoltjai azok, akik hisznek benne, félik őt és betartják a vallási előírásokat. A magasztos Allah mondta: (Bizony, Allah pártfogoltjainak nem kell félniük és szomorkodni sem fognak.* Azok, akik hívők és istenfélők) Korán, 10: 62-63. Aki azt állítja, hogy Allah pártfogoltja, olyan dolgot követ el, amit Allah megtiltott! Tudniillik azt mondta: (Ne magasztaljátok magatokat, Ő jobban tudja, hogy ki istenfélő) Korán, 53: 32. Az ilyen állítás megcáfolja az istenfélelmet. Ezt szem előtt tartva Allah pártfogoltjai nem dicsérik saját magukat ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel.

Allah muszlim szolgáját nem szabad, megtévessze az, ha valaki Allah pártfogoltjának titulálja magát, sőt fel kell mérnie a helyzetét a Koránt és a Szunnát alapul véve. A legszembetűnőbb jele a pártfogoltságnak, ha az illető a Koránt és a Próféta – Allah dicsérje és üdvözítse – Szunnáját követi, ahogy ezt a magasztos Allah mondta: (Mondd: ha szeretitek Allahot, akkor kövessetek engem, Allah is megszeret titeket.) ez az ája bizony a próbatétel ájája. Azt is mondta: (Ó ti, akik hívők lettetek! Ha valaki elhagyja a vallását közületek nem lesz Allah kárár semmiben, majd hoz Allah egy másik népet, amely szereti Őt, és amelyet Ő is szeret. Alázatosak a hívőkkel, kemények a hitetlenekkel. Harcolnak Allah útján és nem tartanak a szidalmazók feddésétől.) Korán, 5: 54. Olyan tulajdonságokkal jellemezte itt a pártfogoltjait, amelyek a szeretet jelei és annak gyümölcse: 1. Alázatosak a hívőkkel szemben, nem harcolnak ellenük, nem lépnek fel velük szemben és nem ellenségesek velük. 2. Kemények a hitetlenekkel szemben és föléjük kerekedőek. 3. Harcolnak Allah útján, hogy Allah szava győzzön. 4. Nem félnek, ha valaki szidja őket amiatt, hogy Allah vallását gyakorolják, és nem akadályozza ez meg őket abban, hogy azt elvégezzék és gyakorolják.

A magasztos Allah azt is megmutatta, hogy kik az Ő pártfogoltjai és kik a Sátáné. A következőt mondta erről: (És ha recitálod a Koránt, akkor keress menedéket Allahnál a megkövezett sátán elől,* mert neki bizony nincs hatalma azok fölött, akik hisznek, és az Urukra támaszkodnak.* Hatalma csupán azok fölött van, akik a Sátán pártfogását választják, és akik társat állítanak mellé.) Korán, 16: 98-100. Kötelességünk tehát különbséget tenni az Irgalmas pártfogoltjai és a sátán pártfogoltjai között. A Könyörületes szolgái a hívő istenfélők, akik a küldöttet követik. Aki viszont abban hisz, hogy neki saját módja és lehetősége van Allahhoz közelebb kerülni, ami más, mint az az út, amit a próféták jártak, az nem Allah pártfogoltja. Aki azt mutatja magáról, hogy Allah pártfogoltja, de nem teljesíti a kötelességeit, és nem kerüli a tilalmakat, valójában nem pártfogolt, vagyis álpártfogolt. Allah pártfogoltjai nem kapnak semmi különlegeset a mindennapi dolgokból, pláne nem azt, hogy bármilyen tilos dolog elkövetése megengedett volna számukra, sem azt, hogy elhagyhatnák az istenszolgálatokat és a kötelességeket azzal a címszóval, hogy ők már közel állnak Allahhoz aki a pártfogásába vette őket. A pártfogoltaknak nem kötelességünk mindenben engedelmeskedni, amit parancsolnak. Sem mindabban hinni, amiről mesélnek. A dolgaikat a Korán és a Szunna alapján meg kell vizsgálni, és ami azzal megegyezik, azt kell csak elfogadni, ami attól eltér, vissza kell utasítani. Ám tudni kell, hogy előfordulhat az, hogy Allah pártfogoltja valami vallási dolgot nem tud, vagy valamely vallási kérdésre téves választ ad. Vagyis nem tévedhetetlen.

Most pedig néhány alapról és figyelmeztetésről lesz szó, amely a pártfogással és a pártfogoltakkal kapcsolatos:

1. Mindegyik pártfogolt szava annak helyességétől függően vagy elfogadható, vagy visszautasítható, kivéve a Prófétát – Allah dicsérje és üdvözítse –, mert az ő szavát csakis elfogadni lehet, mert vallási téren tévedhetetlen, amit mond, isteni sugallat.

2. Mindegyiknek kötelessége a Koránhoz és a Szunnához ragaszkodnia, ha nem teszik, nem tartoznak az Allah által pártfogoltak közé.

3. Elterjedt hiba az átlagemberek között az a vélemény, hogy azok szavát mindenképp el kell fogadni, akik Allah általi pártfogást állítanak magukról, és minden fölött, amit mondanak, vagy tesznek, el kell tekinteni, még ha az a Koránnak és a Szunnának ellent is mond.

4. Aki hisz egy bidásnak, és őt pártfogoltnak tartja, és követi annak ellenére, hogy az ellentétes dolgokat tesz a Koránnal és a Szunnával, ő maga is ellenszegül a Koránnak és a Szunnának. Ez a Szunnának ellentmondás és az attól eltérés a kezdetekben őt is bidára és ellenszegülésre készteti, a későbbiekben pedig majd hitetlenségre és képmutatásra.

5. A csodák és a képtelen vagy természetfeletti dolgok, amik ezen embereket kísérik, nem mind jele a pártfogásnak. Sok ilyen dolog kísér hitetlent, képmutatót, vagy bűnös vagy bidás embert. Még a sátánt is, ahogy az a Daddzsállal fog történni. Az Allah által pártfogolt emberek mind megegyeztek abban, hogy addig nem szabad foglalkozni az ember tetteivel, még ha a levegőben is repül, vagy a vízen is jár, amíg meg nem vizsgáljuk a Prófétát – Allah dicsérje és üdvözítse – milyen mértékben követi, mennyire tartja be a parancsait és tiltásait.

6. A pártfogoltság mércéje a hit és az istenfélelem, a parancsok teljesítésével és a tiltott dolgok elhagyásával.

7. A csodák csakis Allah pártfogoltjaival történnek, kegyként a Prófétát – Allah dicsérje és üdvözítse – követésük mértékéért. Így tehát ezek is Allah Küldöttjének – Allah dicsérje és üdvözítse – csodái közé tartoznak. Allah pártfogoltját kísérő csodák vagy az ő támogatását szolgálja, vagy segítését, vagy a szilárdítását, vagy pedig a vallás támogatását és győzelemre juttatását.

8. A csoda általában a férfi szükségének mértékében jelenik meg. Ha szüksége van rá a hite erősítéséhez, az ellenség visszatartásához vagy egyéb hasonló dologhoz, Allah csodát tesz vele. Pedig lehet, hogy van a muszlimok között olyan, aki jobb és erősebb hitű, mint az, akivel a csoda történt. Ennek ellenére mégsem történik vele csoda, mert magasabb a rangja és nincs rá szüksége. És nem azért mert Allah kevésbé pártfogolja őt, mint a másikat. Ezért is olvashatjuk azt, hogy a tábiík között több csodatevő volt, mint a prófétai kortársak között.

9. A csoda meghatározása: gazdája istenfélő és hívő személy. A gazdája ne tartsa magát pártfogoltnak. Ez ne okozzon kötelesség-elhagyást, és a csoda ne mondjon ellent semmiben a vallásnak.

Ám Allah tudja igazán!

Fordító: Ifj. Karasszon Attila

Last Updated ( Friday, 21 January 2011 15:06 )