Home Iszlám Hittan Engedelmeskedjetek ti Okosok!

Engedelmeskedjetek ti Okosok!

 

2011.02.11.

Engedelmeskedjetek ti Okosok!

Dicsőség Allahnak és áldás és békesség a Prófétával!

Igen nagy csapás az, ha az igazság elveszik a hamisság lendületében, vagy ha összekeveredik azzal, vagy az emberek összetévesztik törekvésük ellenére. A Próféta – Allah dicsérje és üdvözítse – fohásza volt: „Vezess engem a segedelmeddel abban, ami igazságban összekülönböztek. Azt vezetsz egyenes útra, akit akarsz.” Muszlim jegyezte a következő hagyományt Áisáról – Allah elégedettsége vele – közölve: Allah Küldöttje – Allah dicsérje és üdvözítse – fohászkodott az urához mondva: „Vezess engem a segedelmeddel abban, ami igazságban összekülönböztek.” Vezess engem hozzá, adj kitartást benne, és ne engedd, hogy kilépjek belőle. Neked kedves muszlim, még inkább kéne fohászkodnod, neked is ezt kéne könyörögnöd a súlyos kísértés árnyékában, amely olyan magasra tört, mint a tenger hullámai. A muszlimoknak a nézeteltéréskor és összekülönbözéskor vissza kell térniük a Koránhoz és a szunnához, ahogy ezt Allah mondta: (Ó ti hívők! Engedelmeskedjetek Allahnak és engedelmeskedjetek a küldöttnek és a vezetőiteknek. És ha összekülönböztök valamiben, akkor vigyétek azt Allah és a küldöttje elé, ha hisztek Allahban és a Végső Napban. Azoknak jobb és szebb vége lesz.) Korán, 4: 59. Ezek után az embert e szidni azért, ha azt terjeszti, hogy térjetek vissza a Koránhoz és a Szunnához, hogy a nézeteltérés megoldódjon? És még furcsább az, ha egy emberről, aki törődik a vallásával, azt mondják, negatív, fél, valakiknek dolgozik, alázatoskodó! A válasz e valótlanságokra és hazugságokra minden értelmes épeszű ember számára világossá fog válni a következőkből in sá Allah:

A) Tessék, néhány kérdés az okos embereknek, akiktől választ várunk rájuk:

1. Mózes – béke vele –, akihez Allah szólt kíméletes volt e Fáraóval? Vagy kedveskedő a fejedelmekkel? Amikor arra utasította népét, hogy legyenek türelmesek, kérjék Allah segítségét az igazságtalansággal, zsarnoksággal és hatalmaskodással szemben, amikkel Fáraó sújtotta a népét. Azt mondta: (És a fejedelmek azt mondták Fáraó népéből: Hagyod, hogy Mózes és népe megrontsa a földet és elhagyja a te és az isteneid imádatát? Azt mondta: Le fogjuk mészárolni a fiaikat és életben fogjuk hagyni a lányaikat, és mi föléjük fogunk kerekedni.* Azt mondta Mózes a népének: Kérjetek segítséget Allahtól, és legyetek türelmesek. A föld bizony Allahé, azon szolgájának hatalmába adja, akinek csak akarja. A jó végzet az istenfélőké lesz.* Azt mondták: Már mielőtt jöttél bántottak minket, és az után is, hogy idejöttél. Azt mondta: Az Uratok remélhetőleg el fogja pusztítani az ellenségeteket és örökül adja nektek a földet, hogy megnézze, miként cselekszetek.) Korán, 7: 27-29.

2. Mohammed ibn Ali ibn Abu Taalib lojális volt-e Zejdhez és az Omajjádokhoz a Próféta – Allah dicsérje és üdvözítse – családjával szemben, amikor Abdullah ibn Mutí és a vele lévő medinaiak lázadni akart Jezíd ellen? Ő ezt megtagadta és korholta őket érte, majd otthagyva Mekkába költözött?

3. Ibn Omar – Allah elégedettsége vele – lojális volt-e Abdulmelik ibn Marvánhoz, vagy hűséges volt Haddzsádzs ibn Júszuf Al-Thakafíhoz, az öncélú zsarnok gyilkoshoz, amikor elhaladt Abdullah ibn Zubejr mellett, akit megöltek és lefejeztek, és testét Medinába küldték és fejjel lefelé karóba húzták, és amikor Ibn Omar elhaladva ezt látta azt mondta: Béke veled Abu Khubejb (3x) Allahra, tán nem mondtam, hogy ne tedd ezt? (3x) Allahra, téged böjtölőnek, imádkozónak, kapcsolattartónak a rokonokkal ismertelek. Allahra! Ha te vagy e nemzetben a legrosszabb, akkor ez a nemzet bizony jó! Majd azt mondta: Eljött hát az ideje annak, hogy ez a lovas gyalog járjon?

4. Ahmed imám – Allah részesítse irgalomban – lojális volt-e az Abbaszitokkal, amikor tiltotta a lázadást ellenük? Pedig azok hitetlenség vallására kényszerítették a népet. Arra, hogy a Koránt teremtménynek vallják. Ezt tanították a gyermekeknek a Korán-iskolában. Aki ezt megtagadta, azt pedig megölték, vagy megkorbácsolták, vagy pedig száműzték. Vajon ők hatalmi tudósok voltak? Vagy rendőri tanítók? Amikor azt terjesztették, hogy az emberek a próféták útját kövessék. Azt, amit Mózes is mondott – béke vele –.

B) Néhány prófétai hagyományból, prófétai kortárs szavából és az őket követő generációk vallásos tagjainak kijelentéseiből világossá válik számunkra az iszlám törvényjog állásfoglalása a bűnös vezetők elleni lázadásról, szidalmazásáról és megbélyegzéséről. És arról, hogy egy muszlimnak mi a kötelessége a vezetővel szemben. Hudzejfa ibn Al-Jemán – Allah elégedettsége vele – mondta, amit Muszlim jegyzett le, hogy a Próféta – Allah dicsérje és üdvözítse – így szólt: „Utánam majd vezetők jönnek, akik nem követik sem az útmutatásomat sem a szunnámat. Lesznek majd köztük olyan férfiak, akiknek szíve, mint a sátánoké, csak emberi testben. Azt kérdeztem: Mit tegyek, ha ekkor élek ó Allah küldöttje? Hallgass és engedelmeskedj a vezetőnek, még ha meg is korbácsolnak és elkobozzák a vagyonodat, hallgass és engedelmeskedj”. Ibn Maszúd – Allah elégedettsége vele – mondta: Allah Küldöttje – Allah dicsérje és üdvözítse – a következőt mondta nekünk: „Halálom után majd olyan dolgokat és eseményeket fogtok tapasztalni, amit elutasítotok majd”. Azt kérdezték: Mire utasítasz bennünket Allah küldöttje? Azt felelte: „Teljesítsétek azt a kötelességet, amivel nekik tartoztok, és kérjétek Allahtól a titeket megillető jogokat”. Anasz ibn Málik – Allah elégedettsége vele – mondta: Allah Küldöttjének – Allah dicsérje és üdvözítse – vezető kortársai tiltottak minket a vezetők szidásától. Ibn Abdulberr, Bejhakí, Al-Aszbahání jegyezték le. Muszlim jegyezte le a következőt Sakíkról, aki azt mondta: Oszama ibn Zejdtől azt kérdezték, miért nem mész Othmánhoz és beszélsz vele? Ő azt kérdezte tőlük: Úgy gondoljátok, hogy csak előttetek beszélek vele? Allahra! Bizony beszéltem vele négyszemközt anélkül, hogy megnyitnék egy olyan ajtót, amit nincs kedvem.

Tahaví imám mondta: Nem szabad a vezetőink és képviselőink ellen lázadni, még akkor sem, ha bűnösök. És nem átkozzuk őket, és nem leszünk engedetlenek. Ellenkezőleg, kötelező engedelmeskedünk nekik – ami Allah iránti engedelmességünk –, amíg bűnre nem utasítanak. Értük fohászkodunk igazságosságért és javulásért.

Al-Berbehárí imám mondta: Ha azt látod, hogy egy ember a vezetőt átkozza, akkor tudd meg, hogy csupán a saját kénye után megy. Ám ha azt látod, hogy a vezetőért fohászkodik, akkor tudd meg, hogy a szunnát követi in sá Allah… Arra lettünk utasítva, hogy az érdekükben fohászkodjunk, és ne őket átkozzuk, még ha bűnösök és igazságtalanok is. Ugyanis a bűnösségük csak rájuk hat, míg a jóságuk rájuk és a muszlimokra egyaránt. Abu Bakr Al-Iszmailí mondta: A hitetlenek ellen velük kell harcba szállni, még ha bűnösök is. És a javulásukért és igazságosságukért kell értük fohászkodni. Nem szabad ellenük fegyveresen lázadni, sem széthúzást ébresztve harcolni. Abu Othmán imám mondta: Értük kell fohászkodni – vagyis a vezetőkért –, hogy legyenek jobbak, a népükkel igazságosak. És nem szabad ellenük fegyverrel lázadni, még akkor sem, ha láthatóan igazságtalanok és részrehajlóak is… Al-Kadí Ijád (A.H. 544.) mondta: A szunnita tudósok, hagyományozók és filozófusok zöme állítja: Nem szabad a vezetőt leváltani, megdönteni sem ellene lázadni az erkölcstelensége, igazságtalansága, jogsértő viselkedése miatt. Ellenkezőleg, kötelező őt óva inteni mindettől és (Allah büntetésével) megijeszteni… Ezt vallja a kortárs tudósok három leghíresebbike és legnagyobbika, Ibn Báz, Albání és Ibn Othejmin – Allah részesítse irgalomban őket –. Nos mind az itt felsoroltak kezdve Mózestől – béke vele – Mohammeden – Allah dicsérje és üdvözítse – és a kortársain – Allah elégedettsége velük – egészen a jelenkor tudósaiig – Allah részesítse irgalomban őket – bezárólag vajon hatalmi tudósok lettek volna? Vagy netalántán rendőrségnek dolgozók? Allah vezessen bennünket az igazsághoz és az igazság melletti kitartást.

 

Last Updated ( Friday, 18 February 2011 22:01 )