Home Vallásjog (Fikh) A ghíba tilalma

A ghíba tilalma

A gíba tilalma تحريم الغيبة

A Próféta – Allah dicsérje és üdvözítse – azt mondta:

 

عَنْ أَبِي هُرَيْرَةَ –رضي الله عنه- أَنَّ رَسُولَ اللَّهِ -صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ- قَالَ: "أَتَدْرُونَ مَا الْغِيبَةُ؟" قَالُوا: اللَّهُ وَرَسُولُهُ أَعْلَمُ. قَالَ: "ذِكْرُكَ أَخَاكَ بِمَا يَكْرَهُ" قِيلَ: أَفَرَأَيْتَ إِنْ كَانَ فِي أَخِي مَا أَقُولُ؟! قَالَ: إِنْ كَانَ فِيهِ مَا تَقُولُ فَقَدْ اغْتَبْتَهُ، وَإِنْ لَمْ يَكُنْ فِيهِ فَقَدْ بَهَتَّهُ".

أخرجه مسلم.

 

Abu Hurejra – Allah elégedettsége vele – mondta, hogy Allah Küldöttje – Allah dicsérje és üdvözítse – így szólt: „Tudjátok, mi a gíba? – kérdezte Allah Küldöttje – Allah dicsérje és üdvözítse –. Allah és a Küldöttje tudja. – mondták. Ő azt mondta: Ha olyan dolgot említesz a testvéredről, amit ő nem szeret. Erre azt kérdezték: És ha a testvéremről valós dolgot állítok? Erre azt mondta:Ha valós dolgot mondasz róla, akkor gíbát követsz el, ám ha valótlant állítasz róla, akkor buhtánt (rágalmazást).

 

A gíba azt jelenti, hogy olyan dolgot említesz az emberről, ami igaz, de ő nem szeretné azt hallani.

A buhtán (rágalmazás) pedig azt, hogy valakiről hamis dolgot állítasz.

 

A fenti két dolog az iszlámban a tilos dolgok közé tartozik. Azonban vannak esetek, amikor a gíba vallásilag elfogadható indokból, ha nincs lehetőség annak kikerülésére, megengedett:

 

-Sérelem elszenvedése, tehát szabad a sérelmet elszenvedőnek, hogy panaszt tegyen a hatóságnál, a bírónál vagy annál, akinek hatalmuk és megbízatásuk van az igazságszolgáltatásra. Ekkor mondhatja azt: valaki így és így sérelmemre volt.

-Segítségkérés a helytelen dolog megváltoztatására, vagy a bűnös jó útra térítése érdekében. Mondhatja ezt ekkor annak, akiről úgy véli, képes a helytelen dolog megváltoztatásra: valaki ezt és ezt teszi, riaszd el őt ettől; vagy hasonló módon. A szándéka ezzel a helytelen dolog megszüntetése legyen, ellenkező esetben tilos dolgot művel.

Állásfoglalás kérése úgy, hogy azt mondja a muftinak (állásfoglalást adónak): az édesapám, a testvére, a feleségem vagy valaki így és így követett el sérelmet ellenem. Megteheti-e ő ezt? Milyen lehetőségeim vannak ennek végetvetésére? Hogyan tartathatom be jogaimat és védhetem ki a jogsértést? Vagy hasonlóan ehhez egyéb szavakkal. Ez szükség esetén megengedett. De ennél jobb és helyesebb, ha azt mondja: mit mondasz arról a férfiről, emberről, vagy feleségről, akinek ilyen és ilyen a helyzete. Ugyanis ezzel eléri a célját anélkül, hogy megnevezné az esemény szereplőit, amellett, hogy a megnevezés megengedett, ahogy az a Hind általi hagyományban szerepel:

 

عَنْ عَائِشَةَ –رضي الله عنها- أَنَّ هِنْدَ بِنْتَ عُتْبَةَ قَالَتْ: يَا رَسُولَ اللَّهِ! إِنَّ أَبَا سُفْيَانَ رَجُلٌ شَحِيحٌ، وَلَيْسَ يُعْطِينِي مَا يَكْفِينِي وَوَلَدِي إِلَّا مَا أَخَذْتُ مِنْهُ وَهُوَ لَا يَعْلَمُ. فَقَالَ: "خُذِي مَا يَكْفِيكِ وَوَلَدَكِ بِالْمَعْرُوفِ".

متفق عليه واللفظ للبخاري

 

„Hind, Umm Muávijah mondta Allah Küldöttjének – Allah dicsérje és üdvözítse –: Abu Szofján fukar ember. Bűnt követek-e el, ha tudta nélkül veszek a pénzéből? Azt mondta: Te és a gyermekeid vegyetek annyit helyénvalóan, amennyi elegendő.

 

Emberek figyelmeztetése a rosszra és jó tanács adása nekik. Ennek több fajtája is van:

Ilyen: a hagyományláncolatban szereplő hagyományozók, vagy a tanúzásra felkért tanúk vitatása és kétségbevonása. Ez a muszlimok közössége véleménye alapján egyértelműen megengedett. Sőt, ha szükséges, akkor még kötelező is.

 

Ilyen: a házasság útján történő rokoni kapcsolatba kerülés, vagy társulás, vagy letétbe helyezés, vagy ügylet, vagy szomszéddá válás, vagy egyéb hasonló dolog előtti tanácsadás.

 

Ilyen: ha vallásjogot tanulót lát valaki vallásilag tévúton járó személyhez járni, vagy erkölcstelentől tanulni, tartva attól, hogy ez a tanuló kárára válik, akkor közölni kell vele a tanító helyzetét, feltéve hogy ezzel jó tanács adását szándékozza. Ezzel kapcsolatban hibát szoktak elkövetni. Lehetséges, hogy a figyelmeztetőt az irigység készteti, de a sátán becsapja őt e téren, és azt hiteti el vele, hogy ez jó tanács, és megteszi.

 

Ilyen: ha valakinek hatalma van, de nem a megfelelőképpen kezeli, vagy, mert nem ért hozzá, vagy, mert rosszember, vagy pedig tudatlan ostoba. Az ilyet jelenteni kell a felettesének, hogy eltávolítsa őt a helyéből és olyat ültessen székébe, aki a feladatnak megfelel; vagy, hogy tudjon róla és megfelelőképpen kezelje, és ne legyenek tévképzetei képességei felől, és hogy próbálja őt ösztönözni a helyes kifogástalanságra, vagy leváltani.

 

Ha valaki nyilvánosan követ el bűnt vagy vallási kitalációkat, mint például a nyilvános alkoholfogyasztás, vagy az emberek vagyonának elkobzása, vagy az adószedés, vagy az emberek vagyoni adóztatása, vagy a vallásilag törvénytelen dolgok elvállalása, akkor szabad arról a bűnről nyilvánosan szólni, de tilos más hibáját hozzá említeni, kivéve, ha azt valami más itt felsorolt indok megengedetté nem teszi.

Azonosítás, ha valaki egy becenévről ismert, mint például a rövidlátó, a néma, vak, kancsal illetve egyéb hasonló megnevezés is megengedett, de tilos ezt lekicsinylésből mondani. Sőt, ha más módon is azonosítani lehet, akkor előrébbvaló azt használni az ilyenek helyett.

 

المصدر : كتاب - رياض الصالحين، باب - ما يباح من الغيبة

Forrás: Könyv - Rijád al-Saalihín, Fejezet - Mikor megengedett a gíba.

 

Last Updated ( Monday, 14 February 2011 21:53 )